A 46-os ételintolerancia panel a táplálkozással összefüggő bizonytalan hasi panaszok hátterének feltérképezésében és diétás kezelésében nyújthat segítséget. A vizsgálat során 46 táplálékkal szemben termelődő specifikus IgG ellenanyag szintje kerül meghatározásra.
A táplálékintoleranciák egy részénél a panaszokat a bélfal károsodott áteresztőképességére vezetik vissza. Az elmélet szerint a károsodott bélfalon keresztül részlegesen lebomlott táplálékalkotók (fehérjék, nagy molekulájú szénhidrátok) juthatnak át, melyek a szervezetet ellenanyagválaszra késztethetik. Ilyen ellenanyagok az IgG antitestek. Az IgG négy alosztálya közül az IG1, IgG3, (IgG2) termelődése gyulladást kiváltó molekulák keletkezéséhez vezethet, ami számos klinikai tünet megjelenéséhez járulhat hozzá.
Fontos megjegyezni, hogy az lgG alapú ételintolerancia tesztek hasznosságát már évtizedek óta vizsgálják, számos kutatás folyt ezzel kapcsolatban, az eredmények azonban ellentmondásosak. Egyes szakértők véleménye szerint a táplálékhoz kapcsolt IgG szintek megemelkedése adott étel elfogyasztását követően az emberi immunrendszer normális működésének velejárója és nem feltétlenül kóros reakció. Mivel nincsenek egyértelmű tudományos bizonyítékok, melyek az IgG alapú ételintolerancia tesztek diagnosztikai szerepét alátámasztanák, a Magyar Allergológiai Klinikai és Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ezen tesztek végzését nem javasolja sem a táplálékallergiák, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában.
Újabb kutatási eredmények az mutatják, hogy egyes gasztroenterológiai kórképekben (pl.: IBS) a személyre szabott diéta beállításához ugyanakkor hasznos lehet az ételspecifikus IgG szintek ismerete az ezen a területen jártas szakemberek számára a dietoterápia megtervezéséhez, mivel a klinikai panaszok és tünetek csökkenését tapasztalták, ha a magas ellenanyagszinttel rendelkező élelmiszereket átmenetileg kiiktatták.
Mivel a táplálkozással, gasztroenterológiai panaszokkal összefüggő kórképek differenciáldiagnosztikája komoly felkészültséget és tapasztalatot igényel, továbbá a szakértői kontroll nélkül alkalmazott eliminációs diéták kockázatot hordozhatnak magukban (pl.: alultápláltság, vitaminhiány kialakulása), így feltétlenül azt javasoljuk, hogy a vizsgálat igénybevételéhez, illetve az eredmények értelmezéséhez és felhasználásához konzultáljon a területen jártas szakértővel (orvos, dietetikus).
A webshopon megrendelt vizsgálatok kizárólag a SYNLAB kijelölt vérvételi helyein válthatók be.
Az alapcsomag vizsgálatai helyszíni rendelés és fizetés esetén bármelyik vérvételi helyen igénybe vehetők.
A vizsgálat a csomagba tartozó táplálékokkal szemben termelődő táplálék-specifikus IgG ellenanyagok jelenlétét vizsgálja.
A táplálékintolerancia tünetei az étkezést követően órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ezért a panasz és a táplálék összekapcsolása nem egyértelmű. A tünetek az allergiától eltérően függenek az elfogyasztott táplálék mennyiségétől is. A típusos emésztőszervi tünetek (hasmenés, székrekedés, puffadás, hányinger, irritábilis colon) mellett számos egyéb tünet is megjelenhet, pl. fejfájás, bőrkiütések és viszketés, szénanátha, légúti panaszok, ízületi panaszok, fokozott fertőzési hajlam, krónikus fáradtság.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felsorolt panaszok hátterében számtalan betegség állhat, ezért a táplálékintolerancia tesztek elvégzése csak egyéb kórképek kizárása után javasolt, nem elsőként elvégzendő vizsgálat. A panaszok háttérének tisztázása érdekében kérjen szakorvosi segítséget.
A vizsgálathoz nem szükséges éhgyomor.
A szteroidtartalmú és immunszupresszáns gyógyszerek szedése a vizsgálati eredményt befolyásolhatja. A vizsgálat igénybevételéről, a gyógyszerek esetleges elhagyhatóságáról feltétlenül konzultáljon a kezelést végző szakorvossal.
A mintavételt megelőző több mint 1 hónapja tartó diéta befolyásolhatja az eredményt.
Az antihisztamin szedés a vizsgálati eredményt nem befolyásolja.
A vizsgálat eredménye ún. szemikvantitatív: negatív, gyengén pozitív, pozitív, erősen pozitív lehet.
A laboratóriumi leletet mindig a kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együtt javasolt értelmezni.
A bizonyos ételek fogyasztáshoz köthető változatos panaszok diagnosztizálásához nem elegendő egyetlen laboratóriumi vizsgálat, hanem minden esetben szakorvossal való konzultációra van szükség. Az orvosi felügyelet nélkül megkezdett drasztikus diéták egészségkárosodást, alultápláltságot eredményezhetnek az olyan veszélyeztetett csoportokban, mint a gyermekek, ezen kívül késleltetheti vagy megakadályozhatja a tünetek okának felderítését, és a téves diagnózis lehetőségét rejti magában.
Alma, bárányhús, brazil dió, brokkoli, burgonya, búza, csirkehús, dinnyemix, dió, durum búza, édesvízi hal (lazac, pisztráng), élesztő, fehérhalmix (tőke-és lepényhal), fekete ribizli, fokhagyma, földimogyoró, földieper, glutén, gomba, grapefruit, gyömbér, kagyló és rák, kakaóbab, káposzta, kesudió, kukorica, mandula, marhahús, narancs és citrom, olajbogyó, paprikamix (piros, zöld sárga), paradicsom, póréhagyma, rizs, rozsliszt, sárgarépa, sertéshús, szójabab, tea, tehéntej, tojás, tonhal, uborka, zab, zeller, zöldség (borsó, lencse, bab).