Created with Sketch. Created with Sketch.

Összfehérje

Egyedi vizsgálat

A vérplazma több száz különböző fehérjét tartalmaz, amelyek együttes mérése adja meg az összfehérje mennyiségét. Az összfehérje mérésével információt nyerhetünk a máj és a vesék működéséről, a szervezet vízhomeosztázisáról.

Eredmény 1 munkanapon belül
Vérvétel szükséges
Éhgyomri vizsgálat
  • Mit vizsgálunk?
  • Hogyan készüljön a vizsgálatra?
  • Eredmények
  • A vizsgálatról
  • Melyik csomagban található meg?
Mit vizsgálunk?

A vizsgálat során a vér Összfehérje koncentrációját határozzuk meg.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

A laboratóriumi vizsgálathoz éhgyomor szükséges, mely 12 órás koplalást jelent (szilárd ételt nem, csak vizet fogyaszthat).

Eredmények

Laboratóriumi leletet mindig a kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együtt javasolt értelmezni.

A vizsgálatról

Élettani, kórélettani háttér

A vér egyik fő alkotóeleme a fehérje. A vérplazma több száz különböző fehérjét tartalmaz, amelyek együttes mérése adja meg az összfehérje mennyiségét. A legtöbb fehérjét a máj termeli, az immunglobulinokhoz tartozó fehérjéket pedig a fehérvérsejtek csoportjába tartozó plazmasejtek.

A fehérjék feladata a vérben sokrétű. Vannak szállítófehérjék, amelyek lipideket, hormonokat, ionokat és metabolit termékeket szállítanak. Más fehérjék enzimatikus aktivitással rendelkeznek. A plazmafehérjék egyik csoportja az immunglobulinok a komplement rendszer fehérjéivel együtt a szervezetet megtámadó különböző kórokozók leküzdésében segítenek.

Ezenkívül a fehérjék fontos szerepet játszanak a vér kolloid ozmotikus nyomásának fenntartásában, a véralvadásban.

Az alultápláltság, bizonyos aminosavak hiánya és a glükagon nevezetű hormon gátolják a máj fehérjeszintézisét. Más hormonok, például a glükokortikoidok, növekedési hormonok, pajzsmirigyhormonok és az inzulin pedig serkentik azt.

Klinikai jelentőség

Az összfehérje mérésével információt nyerhetünk a máj és a vesék működéséről, a szervezet vízhomeosztázisáról.

Laboratóriumi módszer

Spektrofotometria

Eredmények értelmezése

Az összfehérje értéke relatívan megemelkedik kiszáradás esetén (pl.: kevés folyadékbevitel, hasmenés, hányás) illetve csökkenhet, ha a vérplazma mennyisége emelkedik (pl.: intravénás infúzió, túlzott folyadékbevitel).

Hypoproteinaemia esetén az összfehérje értéke csökkent, általában az albumin csökkenése miatt. Ilyenkor kialakulhat oedema és vérömleny is.

Hypoproteinaemia olyan betegségek esetén alakulhat ki, amelyekben:

  • csökken a fehérjeszintézis (májbetegségek),
  • csökken a táplálékkal felvett fehérje mennyisége (alultápláltság, fehérjefelszívódási zavarok),
  • nő a fehérje vesztés (vesebetegségek pl. nephrosis szindroma).

A ritkábban előforduló hyperproteinaemiában az összfehérje értéke emelkedik. Ezt általában az immunglobulinok fokozott termelésével járó betegségek okozzák (monoklonális gammopathia, bizonyos autoimmun betegségek, krónikus gyulladással járó betegségek).

Dysproteinaemia esetében az összfehérje értéke változatlan maradhat, de a különböző fehérjék aránya drasztikusan megváltozik. Ilyenkor a fehérjék arányának megállapításához fehérje elektroforézis vizsgálat válhat szükségessé.

Bizonyos fehérjék hiánya örökletes, genetikai eredetre vezethető vissza.


A mintakezelésre és mintatárolásra vonatkozó információkat tartalmazó táblázat megtalálható a tájékoztatók között „Klinikai kémiai és immunológiai vizsgálatok preanalitikai (mintastabilitási) táblázata” néven.

product in comparison