Aldoszteron

A mintavétel reggel 7 és 9 óra között javasolt. Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a vizsgálati eredményt, részletes tájékoztatásért forduljon kezelőorvosához.

Laboratóriumi leletet mindig a kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együtt javasolt értelmezni.

Élettani, kórélettani háttér

Az aldoszteron a mellékvesekéregben termelődik, szintjét a renin-angiotenzin rendszer szabályozza. A szérum káliumszint és az ACTH fokozza az elválasztását. Az aldoszteron hatására a vesében fokozódik a nátrium visszatartás és kálium kiválasztás, emelkedik a vérvolumen és vérnyomás. A renin-angiotenzin-aldoszteron tengely a víz/elektrolit-háztartás és a vérnyomás egyik legfontosabb szabályozó rendszere.

Klinikai jelentőség

A vizsgálat hiperaldoszteronizmus (aldoszteron túltermelése) és hipoaldoszteronizmus (aldoszteron csökkent termelése) meghatározására alkalmas. Elvégzése indokolt lehet, ha a hiperaldoszteronizmusra jellemző tünetek (magas vérnyomás, izomgyengeség, alacsony káliumszint) jelentkeznek vagy ha felmerül a mellékvese-elégtelenség gyanúja. Gyakran az aldoszteron vizsgálat renin szint meghatározással egészül ki.

Eredmények értelmezése

A plazma aldoszteronszintjének emelkedését válthatja ki primer hiperaldoszteronizmus, melynek oka legtöbbször a mellékvese jóindulatú daganatos elváltozása, szekunder hiperaldoszteronizmus, melyet okozhat a vesék véráramlásának csökkenése a veséket ellátó vérerek szűkülete miatt, szívelégtelenség, cirrhosis, vesebetegség és terhességi toxaemia is.

Alacsony plazma aldoszteronszint mérhető a mineralokortikoid szintézis zavara, mellékvesekéreg-elégtelenség, Waterhouse-Friderichsen-szindróma, a renin-angiotenzin rendszer gátlása, glükokortikoid kezelés esetén.

A mintakezelésre és mintatárolásra vonatkozó információkat tartalmazó táblázat megtalálható a tájékoztatók között „Klinikai kémiai és immunológiai vizsgálatok preanalitikai (mintastabilitási) táblázata” néven.